Ezer cigány hangversenye az Üllői úti sportpályán 1930 május

Tisztelegjünk emlékük előtt egy későbbi, 1936-ban készült felvétellel, igaz, ott jóval kevesebben vannak.

Suha Balogh Kálmán és Zenekara 2.Rész

Suha Balogh Kálmán és Zenekara 1.Rész

Suha Balogh Kálmán - Szirmai Miska

Mezei Gogó József és zenekara

Voros Kalman es zenekara, a kepeken Palm Sprigs-ben Bacsik Elek gitarmae...

VOROS KALMAN es zenekara, Bojtor Imre es Gyori Marta enekel, konferal:K...

Voros Kalman es zenekara, Bojtor Imre es Urban Katalin enekel

VOROS KALMAN es zenekara, Miklossy Jozsef enekel

Voros Kalman es zenekara, Szantai Ildiko enekel

id.Jaroka Sandor - Voros Sari - Szeretem a nyilo rozsat....wmv

Solti Károly -A vén erdő sárgult lombja.wmv

Solti Károly -A tündöklő két szép szemed.wmv

Solti Károly -Hamvas fehér arcod.wmv

Gipsy music á moll csárdás és friss

Jóni György és zenekara.2008.

Kovács Apollónia: Ne ábrándozz orgonáról

Szerzők: Ifj. Kalmár Tibor /vers/ - Ifj. Magyari Imre /dal/.

Kovács Apollónia-Az én bánatom már nagyon csendes bánat

Kovács Apollónia: Azt mondják a mennyországban

Kovács Apollónia: Virágzott az aranyerdő

Kovács Apollónia - Milyen kár hogy későn jöttél

Nem hiszem,hogy még egyszer is találkozunk vasárnap - Kovács Apollónia

Nem hiszem,hogy mégegyszer is,találkozunk vasárnap,
Többé nem megyek magához vége van a délibábos varázsnak,
Sok-sok szines hazugsággal,könnyeivel,mosolyával nem áltat,
Ilyenkor egy hétköznapom többet ér mint sok szász régi vasárnap.

Nem tudnám én kimondani mégegyszer,hogy szeretlek,
Ezer emlék zokog itt bent,de egy nóta mégis mindent feledtet,
Ettől lessz a szÍvem könnyebb,a szememből égő könnyek peregnek,
Ilyenkor a hétköznapok egy-egy régi vasárnapot temetenek.

Kovács Apollónia-emlékest

Gligor Róbert László | 2012.05.18. [16:15]

A nyárádremetei falunapok nyitónapján, csütörtök este a falu egykori tagja, Kovács Apollónia előtt tisztelegtek. A műsort péntek este Marosvásárhelyen is bemutatják.

Kovács Apollóniának tisztelegtek az előadással

A falunapok keretében a közösség nem feledkezett meg egykori tagjáról, a színésznő és későbbi nótaénekes, jelenleg Budapesten élő Kovács Apollóniáról sem. Mivel a tavaly kapta meg értékteremtő munkásságért a Kossuth-díjat, a csütörtöki ünnepség keretében nótaest révén kívánták ezt megköszönni neki a remeteiek. Hiszen a falut a magyarság már nemcsak fakanalairól vagy a közelében levő Szovátáról és Vármezőről ismerik, hanem egy énekesnőről is, aki innen indult el és értéket teremtett a világnak – mondta el Kozsik József színművész, az esemény konferálója.

„Meg kell ismerni értékeinket”

Az esemény fővédnöke, a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke úgy méltatta Kovács Apollóniát, mint aki Nyárádremetét pontosan behatárolta a világ térképén. Az elnök már gyermekkorában ismerte az énekesnőt és nótát is tanult tőle, amit ma is őriz. „Íme mennyi érték van a Nyárádmentén” – mutatott rá Lokodi, aki szerint ennek a vidéknek és a megyének büszkének kell lennie, hogy innen származik a művésznő. Meg kell ismerni értékeinket – üzente az elnökasszony, aki a faluból a kétszáz éves templomot és az abban található Coprust, valamint a tavaly felavatott bekecsi Szent Kereszt Kápolnát említette meg. Ugyanakkor köszönetet mondtak a marosvásárhelyi Kali Elláknak és Margitnak, akik szívvel-lélekkel vállalták fel az esemény megszervezését.

Színpadon a cigányzenekarral

A nótaest keretében hét énekes lépett színpadra a zsúfolásig telt, nem kicsi kultúrotthonban. Magyarországról Madarász katalin, Koltai László és barabás Izolda érkezett, míg Bordás Cecília Münchenből, Kiss László a Vajdaságból, Litchtmannegger Tibor Felvidékről. A nótaénekeseket az 1985-ben alakult budapesti Száz tagú cigányzenekar öt tagja kísérte Berki László prímás vezetésével. De jelen volt az Újvidéki Rádió zenei szerkesztője, Szkolityák Veronika is.

 |

Buffó Rigó Sándor

Buffó Rigó Sándor
Elnök, művészeti vezető
buffo1949. április 18-án született Tatán. Zenei tanulmányait 1957-ben kezdte, tanulóévei alatt apja, majd később id. Járóka Sándor zenekarában játszott, 1967 és 1968-ban többször szerepelt a Magyar Rádió Népi Zenekarában. 1970. április 15-től önálló prímás lett, hamarosan egymást követték a különböző budapesti, és külföldi fellépések.
1992-től a 100 Tagú Cigányzenekar prímása, majd 1994-től főtitkára. 1995-ben a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkereszt kitüntetést kapta meg. 1997-től a 100 Tagú Cigányzenekar művészeti vezetője. 2000-től a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje. 2005. december 12-től a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke.

Lendvai Csócsi József

1944 október 21 .-én született Ménfőcsanakon . Apja id. Lendvai Csócsi József, Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjjal kitüntetett hegedűművész volt, a Rajkó zenekar főprímása. Nős, egy gyermek édesapja. Fia Lendvay József Liszt, Bartók, Echo-díjas világhírű hegedűművész. Jelenleg egy Antonio Stradivari hegedűn játszik. Két és fél évesen már hegedűt ragadott és édesapját próbálta utánozni. 1954-ben 10 éves korában már a Rajkó zenekarban játszott és tanulmányait is itt folytatta, egészen a 60 as évek közepéig . Ugyanebben az időszakban számos díj és elismerés mellett megkapta az Aranykoszorút is. Schweizer Oszkár hegedűművész, zeneszerző nagy mentora és példaképe volt. 20-as éveinek elején megalapította saját nevével fémjelzett zenekarát, amellyel világkörüli útra indult. 1985-ben a 100 tagú Cigányzenekar, Berki László alapító ajánlásával meghívta őt a zenekarba és azóta is tagja ennek a nagymultú társulatnak. 1988-ban Boross Lajos prímáskirálytól kapta meg egy verseny alkalmával a Pesti Vígadóban a főprímási rangot. Ugyanebben az évben kitüntették a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével. 2005 december 12.-én a 100 tagú Cigányzenekar alelnökévé választják. Fischer Iván karmesterrel nagysikerű koncertet adtak a Carnegie Hall ban New York-ban. A Philharmonie der Nationen vendég szólistája. Mai napig az édesapjától kapott nagy becsben tartott hegedűn játszik.

Véleményem Mága Zoltánról, aki levitézlett!

Kállai K atalin

Miniszteri Biztos 2004-2006, Stratégiai Főtanácsadó 2006-2011

Szerintem nincs magánál, hogy ilyen címeket elfogad. Horty vitézi rend katonája lett a cigány előadóművész. Azért nem írom hogy hegedűművész mert nem az! Aki járatos a zenében annak ismeretes hogy előadóművészi engedélye van , amit a Szirmai Laci bácsiék adtak neki ( működés

i engedély ) hogy muzsikálhat. Egyébként mindenki számára nyitott könyv, hogy a 100 tagúba és a Rajkóban a kis gyerekek többet tudnak és jobban muzsikálnak nála. A neves ismert és elismert zenészekről már nem is beszélek! Ő egy bóvli kategóriába sorolt zenész, aki csak Playbeckről tud igazán muzsikálni. Csak akkor van probléma, ha műsor közben véletlenül elromlik a " technika"... Volt már rá példa Szolnokon, elromlott a keverőgép és a műsor abba maradt , akkor folytatta amikor hoztak egy másikat Nevetséges! Na ennyit a zenei képességeiről!! Ez a lépése történelmi hiányosságaira mutat. Úgy látszik nem olyan inteligens , művelt amilyennek mutatja magát. Csak emlékeztetőül szeretném megjegyezni, hogy Horty kormányzása idején született meg a Zsidó törvény és ennek hatására hurcoltak el több százezer zsidót és cigányt a haláltáborokba. A náci eszméket valló katonai rendbe épp eszű és jó érzésű ember nem lép be, és nem vállal vele közösséget. Mága mégis meg tette, mert egy egoista, rang és cím mániás ember, akinek mindegy csak címet kapjon.--mint írta azért hogy ismertebb legyen. Egy zenész ne azért legyen ismert mert minden szakkörbe belép, hanem a tudása alapján. ami neki bizony nagyon hiányos!
Belépett a Horty Vitézi Rendbe vagy azért mert teljesen hülye, vagy azért hódolt be mert a családi köreiben bizony nem mennek rendben a dolgok. Emlékeztek, a hírre, mikor Mága Csabát a testvérét letartóztatták fegyverek birtoklásáért, amelyeknek állítólag köze volt a roma gyilkosságokhoz. Ez írta az újság, továbbá Tiszabőn a szociális lakásépítés kapcsán szinte mindenkit letartóztattak a faluban--mind a rokonai voltak, --ott a rokonai vezetik az önkormányzatot. Be kellett hódolni, hogy " enyhe" büntetéssel megússzák a rokonok.

Elképesztő hogy a rajkóban is ő akart lenni az igazgató, átakarta venni az iskolát is. Nem engedtem. Most már muzsikálhat a magyar gárdának,. Most hogy a vitézi rend tagja lett új neve is van VITÉZ SENKIHÁZI Mága!! Aki a saját előremenetele érdekében mindíg oda nyal aki éppen kormányon van. Undorító ez a viselkedése. Ja és hányinger embernek tartom- és ezzel a többség is így van. Szégyen ember!

Úgyhogy egy ilyen emberre nem lehet büszkének lenni :(:(:(

Klarinétszóló cigányzenekarban

Az 1975-ös filmrészlet (lásd még a kor jellegzetes divatát, a pajeszt is... :-) ) bemutatja a klarinét használatát a cigányzenekarban. Megfigyelhetők a stílusjegyek, vagyis a dallamnak és a hangoknak a gazdagon való kidiszítése, a variációk. Állítólag Sárközi János klarinétozik.

Kállay Bori: Van egy ház a Tisza-parton

Demeter Ágnes: Or4gonavirágos tavasz éjszakákon

	Zentai Anna -Orgonavirágos tavasz éjszakákon Orgonavirágos tavasz éjszakákon te jutsz az eszembe, Elbolyong a lelkem az utcákon végig, a múltat keresve. Könnyes szemmel nézek a csillagos égre, Panaszkodom titkon, már senkit se várok, Miért hazudtatok szerelemről nékem, orgonavirágok? Orgonavirágok, hogyha hinni tudnék egyszer, utoljára. Újra nékem nyílna minden szép tavasznak illatos virága. Éjjel-nappal mindig szívdobogva várnám, Hogy még visszatérnek a gyönyörű álmok... Akkor hazudjatok szerelemről nékem, orgonavirágok.

CIGÁNYZENÉSZEK ALBUMA (1927)

CIGÁNYZENÉSZEK ALBUMA (1927)
(CD-ROM)

Életrajzok és fényképek, amelyek révén tehetséges, híres és megbecsült zenészek világa elevenedik meg. Markó Miklós: A régi mulató Magyarország - Híres cigányzenészek (1927)
c. albumának betűhív elektronikus változata





       

  

       



         

  



           

   


       


            

  


           

Előszó (részlet)

"E mű szerzője a magyar nemzet legdrágább kincsét, a muzsikát és annak művelőit, a cigányzenészeket kivánja ebben a könyvben megismertetni. Esősorban azokat a zenekarvezetőket mutatja be, kik művészi szárnyakra kelve, a külföldön dicsőséget szereztek a magyar géniusznak. Szükségesnek mutatkozott oly komoly irányu munka, mely megóvja a feledéstől a magyar zene azon jeleseit, kiknek a magyar zene fejlesztésében előkelő szereplés jutott.

Az Album megirására akkor határoztam el magamat, midőn jóakaróm, néhai Nagy Miklós, a „Vasárnapi Újság” szerkesztője, 1896. január havában általam megiratta és kiadta a fővárosi jelesebb cigányzenészek életrajzát. Ugyanez alkalomból, pár héttel későbben, a vidéki primásokat szólitottam fel, de mert késedelmük miatt a következő farsangra maradtuk volna, arcmásukat közlés nélkül visszaadni nem akartam, elhatároztam magamat a rendkivül fáradságos munkára, amit azért nem tartottam hiábavalónak, mert minél hosszabb ideig huzódott az ügy, annál több régi magyar zenész emlékét kutattam ki, amely emlékek különben visszahozhatatlanul sirba szállottak volna azokkal, akik az adatokat nekem szolgaltatni szivesek voltak.

(Az itt fölelevenitett cigányzenészek igen gyengéknek látszanak ugyan hatalmas ellenségeikkel szemben, de mi erőseknek tartjuk őket, mert egy nemzet áll mögöttük. Érdemeik csekélyek ugyan általános zenészeti szempontbó1 itélve, de nekünk becsesek azért, mert a mieink, s többel nem dicsekedhetünk. Ha pedig kicsinysége miatt nem becsüljük meg azt, amink van, nagyobbakra ne tartsunk számot.)"

Markó Miklós


N E M   Z E N E I   C D !

A CD tartalmazza a Markó Miklós újságíró által kiadott albumot a kor ismert cigányzenészeiről (1927), amely életrajzokat, családok ismertetését és bemutatását, sokrétű korrajzot tartalmaz.

Körülbelül 350 ismert cigányzenész arcképe, életrajza, a 18. századtól 1927-ig naprakészen.

Érdekesek es tiszteletre méltóak maguk a szemelyiségek: tehetséges és szorgalmas, saját erejükből feltörekvő emberek, akiknek tehetségét az arisztokrácia, a Habsburg királyi család is elismerte.

Hazai es nemzetközi sztárokkal is megismerkedhetünk, köztük elképesztő londoni, párizsi és amerikai karrierekkel.

Nagy fényképanyaggal!

---

Rendelje meg most!

- emailen: info@imediaskiado.com

- telefonon: 20 494 4126 (Lóczy István)

Ára 3600- Ft (postaköltséggel együtt, átutalásos számlával)

---

Miért fontos ez a kiadvány?

1.

Ezekben a szövegekben egy olyan korszak tárul fel, amikor az ezeréves Magyarország nemzeti öntudatának tetőfokán főhercegek, arisztokraták, nemesemberek fogadták el és becsülték meg a cigányok kultúráját, olyan személyiségek, akik ma a magyar nemzeti arcképcsarnok részei. Bihari ("a legnagyobb magyar zeneszerző"), Cinka Panna es Dankó Pista: a köztudatban a magyar zene már régóta a cigányzenével volt egyenlő, és a cigányok a magyar nemzeti érzés, a magyar nacionalizmus fontos, nélkülözhetetlen kifejezői voltak.

Kiadványunk célja olyan személyiségek bemutatása, akik mind a cigány, mind a magyar nemzeti kultúra részei, büszkeségei. Egy korszak felidézése, amikor a cigányok a magyar nemzeti kultúra részei voltak, miközben megtartották saját hagyományaikat, kulturális jellegzetességeiket.

Egy olyan korszakot szeretnénk felidézni, amely távolról sem problémamentes ugyan, de - és ismét hangsúlyozni kell, hogy a magyar nacionalizmus "ünnepi éveiben" - alapvetően a megértésre törekedett, a közös dolgok hangsúlyozására.

A szövegek egyrészt fontosak a magyarországi cigány hagyományok megértéséhez. Másrészt jól érzékeltetik, hogy a cigány kultúra a magyar nemzeti tudat, a magyar nemzeti hagyomány elválaszthatatlan részét jelenti, ami nélkül a magyar kultúra is csonka.

2.
A szövegből tehetséges, önmaguk erejéből érvényesülő zenészeket  ismerhetünk  meg. Elismert és csodált virtuózokat, valódi művészeket, akik mintegy két évszázadon át a magyar nemzeti zenét testesítették meg, és páratlan kifejezői voltak a kor romantikus és hősies, érzelmes és búslakodó hangulatainak, aminek következtében zenéjük hihetetlenül elterjedt, és szinte példátlan népszerűséget vívott ki magának.     

---

Cigányzenészek albuma (1896 és 1927)

A Cigányzenész-album tartalomjegyzéke

Bevezetés az 1896-os kiadáshoz
Bevezetés az 1927-es kiadáshoz
Cigányok eredete
Cinka Panna
Tárogató megmentése
Bihari János
Liptószentmiklósi Pityó József
Debreceni Boka Károly
Gömörharkácsi Dombi Marci
Sági Balogh Jancsi
Bunkó Ferenc
Kálozdi Jancsi
Nagygéczi Rácz Pál
Gárdonyi Patikárius Ferkó
Győri Farkas Miska
Nagykárolyi Fátyol Károly
Gárdonyi Sárközi Ferenc
Kolozsvári Salamon János
Aszódi Berkes Lajos
Újhelyi Balázs Kálmán
Szegedi Erdélyi Náci
Követválasztások és farsangok
Gömörharkácsi Radics Vilmos
Rozsnyói Berki Flóris
Cigányzenészek 48-49-ben
Besorozott zenészek 48-49-ben
Váci Banda Marci
Debreceni Balogh Bandi
Régi urak, régi cigányok
József főherceg és a cigányok
József főherceg és a cigányok (2)
Dankó Pista
Dabasi Farkas Pali
Pintér Pál
Kolozsvári Kóczé Antal
Brassói Kozák Gábor
A korábbi kiadás óta meghalt muzsikusok
Börényi Munczy Lajos
Nagyatádi Piros Józsi
Nagygéci Rácz Pali II.
Gyori Vörös Elek
Nyíregyházi Benczy Gyula
Szabolcsi Hamza Miska
Debreceni Magyari Kálmán
Kecskeméti Balogh Bandi
Ungvári Lányi Gyula
Egri Radics Lajos
Nagyváradi Rácz Károly
Szegedi Erdélyi Kálmán
Losonczi Rácz Jani
Nagykárolyi Bunkó Vince
Kolozsvári Pongrácz Lajos
Kolozsvári Salamon Vilmos
Simplicius Barcza József
Sági Balogh Laci
Deési Lantos György
Losonci Rácz Rudi
Pécsi Jónás Jancsi
Szegedi Fehér Poldi
Füleki Bogdán Bertalan
Rimaszombati Dankó Ernő
Pozsonyi Répás Géza
Vásárhelyi Czutor Béla
Lévai Lakatos Sándor
Komáromi Lakatos Feri
Szabadkai Pege Károly
Egri Balogh Gábor
Losonci Rácz Gyula
Esztergomi Jónás Pál
Dunapentelei Bodor Miklós
Nagykárolyi Fátyol Lajos
Udvarhelyi Kónya Sándor
Gyulai Purcsi János
Munkácsi Kondi Károly
Békésgyulai Bádé Pista
Szegedi Murka Gáspár
Ujhelyi Illés Aladár
Garai Ferenc
Egri Balog Csinda
Debreceni Boka Samu
Nagykanizsai Horvát Laci
Hamvai Illés Alajos
Komáromi Csóka József
Dunaföldvári Márkus Péter
Aradi Gyurkovics András
Munczy Béla
Farkas Ádi
Jászberényi Csámpai Jóska
Albertirsai Pintér Józsi
Börényi Munczy Ádám
Budai Horvát Marci
Ceglédi Farkas Sándor
Cigánymuzsikus házasságok
Cigánymuzsikus házasságok (2)
Patikárius Ferkó párizsi házassága
Cigánymuzsikus leszármazottak
Cigánymuzsikusok leszármazottai (2)
Hegyi Aranka emlékezete
Hegyi Aranka emlékezete (2)
Cigánymuzsikusok leszármazottai (3)
Cigánymuzsikusok leszármazottai (4)
Cigánymuzsikusok leszármazottai (5)
Cigánymuzsikusok leszármazottai (6)
Mostani budapesti zenekarvezetők
Miskolci Radics Béla
Gyarmati Rigó Józsi
Aszódi Berkes Béla Id.
Nagygéci Rácz Laci
Ifj. Banda Marci
Győri Lakatos Flóris
Nagykállói Sáray Elemér
Sovánka Nándor
Temesvári Toll Árpád
Parádi Sándor
Somogycsurgói Rigó Jancsi
Ifj. Kiss Béla
ifj. Brassói Kozák Gábor
Szabadkai Kurina Simon
Mursy Elek
Nagykőrösi Rácz Józsi
Kolozsvári Balogh Jancsi
Győri Vörös Jancsi
Debreceni Veres Tóni Id.
Debreceni Veres Károly
Gödöllői Vidák Józsi
Toll Jancsi
Berkes Miklós
Debreceni Magyarí Imre ifj.
Berkes Béla Ifj.
Sági Csipek Pali
Csikai Gyuri
Sovánka Gyuri
Váczi Kiss Lajos
Nagygéci Rácz Zsiga
Vörös Elek Ifj.
Szikszai Horváth Lajos
Dabasi Csorba Gyula
Fórika Jancsi
Dénes Józsi
Pertis Jenő
Gyori Farkas Vince
Dabasi Csorba Dezső
Parádi Józsi
Miskolci Gyori Vince
Berlini Gáspár Lajos
Sáray Elemér Ifj.
Zombori Sipos Sándor Ifj.
Pertis Pál
Sárközy Elemér
Zsolnay Lajos
Kóczé László
Kóczé Gyula
Szikszai Horváth Gyula
Fóris Sándor
Füredi Foszák Fábián
Ritter József
Somogycsurgói Rigó Gábor
Újhelyi Dandás József
Balogh József
Koreny Pista
Pócsi József
Szalay Lajos
Brassói Raduly Lajos
Pápai Vadas Jenő
Debreceni Rácz Jancsi
Magyar táncról
Magyar táncról (2)
Rácz Laci Landlernél
Külföldi karrierek
Cigánymuzsikusok külföldön
Csürkös Tót Ferkó
Csürkös Tót Pál
Csürkös Tót Ferkó Ifj.
Zakariás Tamás
Ruha Béla
Dabasi Farkas Laci
Hamza László
Oláh Jancsi
Párizsi fénykor
Cigánymuzsikusok Párizsban
Cigánymuzsikusok Párizsban (2)
Cigánymuzsikusok Csehszlovákiában
Pihik Jóska
Kolompár Lajos
Danyi Rudi
Farkas Béla
Illés Béla
Bari Erno
Oláh Kálmán
Lévai Dezso
Sági Balogh Ferenc
Farkas Sándor
Galbavy József
Pihik Mátyás
Losonci Rácz Rudi II.
Zsigmondi Gyula
Bundzik L. István
Váradi Jenő
Balog Dezső
Bittó Aladár
Horváth Rudi
Rácz Béla
Pityó Guszti
Csóka Lajos
Friczi Lajos
Putnoki Géza Ifj.
Illés Gyula
Danyi Pál
Csóka Danyi Sándor
Horvát Feri
Putnoki Géza Id.
Cibulka Jóska
Cigányzenészek Romániában, Jugoszláviában
Bura Károly
Káló Géza
Puskás Béla
Nikolics Jova
Bura Géza
Bura Sándor
Konstantinovics Karcsi
Pista Vilmos
Horvát Bartos Jancsi
Gógi Károly
Markovics Jancsi
Gyorgyevits Mita
Rácz Guszti
Dula Jancsi
Körösi Dudus Zoltán
Dula Károly
Vidéki zenészek
Magyari Imre Id.
Debreceni Magyari Béla
Debreceni Magyari Józsi
Csányi Pista
Palócz Kálmán
Kis Csikaló Zsigmond
Debreceni Kiss Béla Id.
Debreceni Kiss Lajos
Purcsi Pepi Ifj.
Lehota Kiss Bandi
Koreny István Id.
Horváth Kálmán
Vörös Misi
Homoki Aladár
Csiliga Rácz Náci
Laki Farkas Jenő
Rácz Géza
Mantu Aladár
Rozsnyói Illés Gyula
Zsákay Laci
Botos Berkes Bertalan
Horváth Sándor
Makkay Béla
Farkas János
Szekszárdi Jónás László
Kiss Kolompár Béla
Lipiter Imre
Munczy Béla II.
Budai István
Orosházi Purcsi Náci
Rácz István
Komáromi Csóni Bujka Jancsi
Pege József
Rácz Norbert
Oláh Rudi
Oláh Imre
Gábor Pista
Horváth Lajos
Cutor Dezső
Horvát Béla
Lakatos Mungó József
Árvai Flóris
Berki Nándor
Lovászi Ferenc
Nagy Józsi
Csollák József
Jónás Jancsi
Farkas Menyus
Horváth József
Horváth Károly
Bordás József
Szénási Géza
Karvaly Gyula
Lakatos Árpád
Balog Suha Dezső
Witzl Károly
Horváth Gyula
Káté Pulu Lajos
Lendvai Lajos
Kóré Dezső
Gyori Lakatos Miska
Pusztai József
Duli Kiss Károly
Keskeny Bandi
Lakatos Bandi
Mágó Károly
Aradi Rácz Károly
Hangonyi Rudas Rudi
Balázs Ferenc
Magyari Géza
Andro Elek
Böszörményi Hajdu Bandi
Kunu István
Horváth Dezső
Rácz Ferenc
Horvát Jancsi
Farkas Laci
Botos Elemér
Boros Jóska
Suki Béla
Dombi Rudi
Rácz Gyula
Kocsandli Kuty Vince
Barát Ferenc
Pápai Nyári Feri
Horváth Jenő
Vadas Gyula
Farkas József
Mezei Lajos
Cigányzenészek képviselői

Jáger Balázs János Gordonkaművész: Kalapomon piros szegfű

A magyar cigányzene ünnepe

A Bihari-emlékest a magyar cigányzene ünnepe a Csallóközben. Bihari János roma származású magyar zeneszerzőről és hegedűművészről az utókor nagyszabású ünnepséggel emlékezik meg. A rendezvényt a Dunaszerdahelyi Roma Muzsikusok Polgári Társulása indította útjára azzal a céllal, hogy népszerűsítse a magyar cigányzenét és fellépési lehetőséget biztosítson a roma muzsikusoknak.

http://www.hirek.sk/video/20110216154432/A-magyar-ciganyzene-unnepe.html

Jungle World: A Sziget és a roma zene

A Jungle World című, magát baloldalinak nevező német hetilap Christian Jakob cikkét közölte A színpad gettóként címmel: Az ismert budapesti Sziget fesztivál évek óta prezentál egy színpadot roma zenével. A szponzorok nagy ívben elkerülik a romákat.


 2012. augusztus 17. péntek, 02:52
„Egy cigány zenész egészen más, mint egy cigány szomszéd. A magyarok cigányzenére táncolnak, és szeretik a cigányokat, amíg azok a színpadion állnak” – mondja Marina Pommier. Az ő dolga az, hogy a romákat színpadra állítsa. A francia kultúrakutató az augusztus 8-ától 13-áig megrendezett budapesti Sziget fesztivál roma sátrának a kurátora. A Sziget 450 ezer látogatóval Európa egyik legnagyobb zenei fesztiválja. És noha az akár 225 euróig terjedő jegyárak sok magyar számára megfizethetetlenek lettek, a fesztivál nagy nemzeti esemény: a hadsereg verbuváló standokat működtet, nagy cégek mutatkoznak be a fiataloknak munkáltatóként, a kormány beköszöntőt ír a programfüzetbe.
Nem magától értetődő, hogy a roma színpad évek óta a fesztivál része. „A magyar kormánypolitika célja a romák elüldözése” írta Kállai Ernő, a kisebbségi jogok parlamenti biztosa 2011-ben egy jelentésben. Ezt követően megszüntették a tisztséget. Pedig Kállai csak összeszedte annak a részleteit, amire az emberi jogi szervezetek és az EU már rég panaszkodnak: szervezett szélsőjobboldaliak, a szélsőjobboldali Jobbik és a nacionalista Fidesz politikusai hadat viselnek az ország legnagyobb kisebbsége ellen. Magyarországon legalább 700 ezer roma él, a lakosság 7 százalékát teszik ki. Az EU-Bizottság kimutatásai szerint közülük mintegy 70 százalék munkanélküli.
Tavaly Gyöngyöspata település került a címlapokra, amikor ott heteken át neonácik meneteltek és a helyi cigány településrészt lezárt gettóvá tették. A kormány ezt tolerálta, a település lakossága nem sokkal később egy neofasisztát választott meg polgármesternek. Ő azzal szerzett hírnevet, hogy a szociális segélyben részesülők számára kidolgozott közfoglalkoztatási programot úgy alkalmazta, hogy a helyi romákat menetoszlopokban vitte kényszermunkára, és őriztette őket. Kállai azt írta: a programot nemcsak Gyöngyöspatán használják „céltudatosan rasszista motivációjú zaklatásra, amelynek végpontja az egzisztenciaalap teljes megvonása lehet”. A cél a roma lakosság elűzése a többségi magyarok lakhelyeiről – írta. Gyöngyöspatához hasonló példa sok van. A legutóbbi választásokon a szavazatok 17 százalékát a Jobbik szerezte meg, amely elsősorban a romák elleni uszítással kampányolt. Legutóbb idén júniusban vonultak ezrek az utcára Magyarország központi részén, követelve, hogy roma szomszédaik távozzanak a faluból.
Pommier ismeri a sajátos diszkrepanciát, amely a romákkal szembeni, különösen kelet-európai gyűlölet és a romák zenéjéért való lelkesedés között tátong. „A zene nagyon esztétikus és szenvedélyes. Sok roma kiváló showman” – mondja. Ez azonban önmagában  nem magyarázza a Balkán-beat és a cigány-rock sikerét. „Létezik egy erős romantikus eszme, egy kivetítés. Ez visszanyúlik egészen a romantikáig, Liszt Ferencig. Az emberek azt hiszik, a romák bohémek, szabadok, és ezért szeretik a zenéjüket.” Máig sokan azt hiszik, hogy a romák nomád életet élnek, „vagy valahogy hippiként”. De ez nagy tévedés – mondja. „A romáknál őrületesen sok szabály van, sok merev struktúra, és kevés individualizmus. Tulajdonképpen a posztmodern élet ellentétét élik. Húszéves korára majdnem mindenki megnősült/férjhez ment, és csak nagyon kevesen tudják magukat kivonni ezen kényszerek alól”.
A francia kultúrakutató a zene és a nemzeti identitás magyarországi viszonyát kutatta, tíz éve roma együttesek menedzsere Franciaországban és Magyarországon. Nem ő találta fel a roma színpadot. A fesztivál programigazgatója csak akkor kérdezte meg, hogy volna-e kedve átvenni a vezetést, amikor problémák támadtak az első szervezővel. Nem érzi úgy, hogy mostoha bánásmódban lenne része: „Mindig az volt az érzésem, hogy a rendezőknek és a közönségnek is fontos, hogy létezik ez a színpad.”
Ám a roma sátor nem olyan része a programnak, mint az összes többi. Miközben a többi tíz színpadot nagy konszernek szponzorálják, és ebből fizetik az olyan sztárok gázsiját, mint Snoop Doggy Dog vagy Korn, nem akadt cég, amely vállalta volna a roma színpad támogatását. „A marketingigazgató újra és újra megpróbálta, de azt mondta, ezzel a névvel nincs esélyünk.” Egyetlen vállalat sem akart a romákkal kapcsolatba kerülni. Pommier-nek azonban eszébe se volt a név megváltoztatása. És így a fesztivál pénzéből meg a külföldi kulturális támogatásokból oldja meg a feladatot: az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Ausztrália, de még Szlovákia nagykövetsége is utalt át neki összegeket, amikor az említett országokból hívott együtteseket. Tudatában van annak, hogy a szlovák kormány saját országában a magyarhoz hasonlóan szigorú, romaellenes politikát folytat. „A támogatásnak ebben az esetben nincs nagyon sok köze a hivatalos kormánypolitikához. A kulturális intézményekben dolgozó emberek nyitottabbak” – mondja.
A több mint ezer embert befogadó sátor idén minden este megtelt. Pommier 20 együttest hívott meg, közülük csupán a fele roma. „Amikor kezdtem, nem tudtam, mit gondoljak róluk. Úgy véltem, ezek lopják a zenét! Ma az a véleményem, hogy ez teljesen mindegy. Azt lehet tenni vele, amit akarnak. Nekem csak az a fontos, hogy a művészek ne tegyenek úgy, mintha maguk is romák lennének. Olyanokat nem hívok meg.”  Mint mondja, a romákat sem zavarja, hogy más muzsikusok roma zenével sikert aratnak. „Ők elfogadják ezt.”
A magyarok ambivalens viszonya a roma kultúra iránti megmutatkozik Snétberger Ferenc gitáros, nemzetközileg ismert jazz-gitáros és zeneszerző történetében is. Snétberger a roma színpad számára utánpótlásversenyt szervezett. „Snétberger ma Magyarországon híres ember, városa díszpolgára. De ahhoz, hogy ezt elérje, előbb el kellett hagynia az országot, és Berlinbe kellett mennie” – mondja Pommier. A holokauszt-emléknapon, 2011-ben Snétberger a szinti Zoni Weisszel fellépett a német Bundestagban. Magyarországon csak a külföldön szerzett hírnevével tudott elismertté válni – mondja Pommier.
A jelenlegi cigányellenesség a rossz gazdasági helyzettel magyarázható. „A kommunizmus bukása óta kevesebb a munka mindenkinek. Mindig a romák az elsők, akik munka nélkül maradnak. És ők a bűnbakok is.” Ehhez jön még, hogy „a magyarok nem dolgozták fel a történelmüket. Ez itt sokkal kevésbé ment végbe, mint Nyugat-Európában. Itt senki nem beszél arról, hogy a holokauszt idején hány romát öltek meg”.
Sok művész, akikkel Pommier dolgozik, a cigányok gyenge politikai szervezettségére panaszkodnak. „Azt mondják: az a problémánk, hogy nem vagyunk egységesek. Ez a nagy különbség a zsidókhoz képest. A romáknál mindenekelőtt a család a fontos, nincsenek központi szervezetek, nincs hagyománya a harcnak.”  Ez lecsapódik a roma zenében is – vallja Pommier. Ez a zene azért is népszerű, „mert apolitikus. Nem protesztdalokat énekelnek. Szerelemről van szó, az életről, az ivásról vagy a szabadságról. De az elnyomatásukról nem szólnak a dalok”.

Lakatos Vilmos és zenekara (Lakatos Zoli énekel)Nótacsokor (Máttyás Pin...