olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2010. október 13., szerda






Dankó Pista mint zeneköltő csak huszonnégy éves korában kezdett próbálkozni. Már első népdala, a "Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni", című híressé tette nevét.Pósa Lajos, a neves költő, átengedte neki verseit megzenésítésre.
Dankó, az első sikeren felbuzdulva, szinte ontotta a szebbnél szebb nótákat."Habra bab, akkor vált teljesen ismertté, amikor Blaháné ezt a dalt énekelte Lukácsi sándor "Rebeka" című népszínművében.Ettől kezdve a kiadók is vetélkedni kezdtek munkáiért, és Dankó gyors egymásutánban szilárdította meg népszerűségét szebbnél-szebb nótáival.1886-ban Molnár György "Zsellér leány" című népszínművének összes dalait Dankó szerezte és ez a darab Szegeden és a vidéki városok legtöbbjében Dankó dalainak köszönhette tisztességes sikerét.
A szegedi közönség a népszínmű premierjén Dankót két remek babérkoszorúval tüntette ki, a benne előforduló dalok közül pedig a "Páros a legszebb a világon" és az "Isten veled vén eperfa" címűek terjedtek el az országban.Ez utóbbit később Blaháné és Komáromi Mariska Abonyi Lajosnak a népszínházban színre került"Leányasszony "című darabjába is beletették két szólamra, még nagyobb sikert aratva vele.1887-ben írta legelterjedtebb dalát a "Még azt mondják,nincs Szegeden boszorkány" címűt ezt rögtön követte a "Szőke kislány csitt csitt csitt" című, majd a "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál" és az egy csillag sem ragyog fenn az égen.Dankó, ereiben a magyar népdalnak olyan kifogyhatatlan forrása buzog, mely csak dalolni készteti őt.Sok korábbi nótája, köztük a "Nem átkozom ibolyakék szemedet"és az "Azért hogy én kanász vagyok,mint egy gróf úgy mulatok",(ez utóbbi Gárdonyi Géza szövegére) csak később kezdett Dankó nevével elterjedni és annál inkább kedveltté válni.Sorolhatnám vége- hosszat a híres Dankó nótákat, a "LEmondás"-t ,melyet egy reménytelen szerelem szólaltatott meg benne, nem hagyhatjuk ki.
1894-ben alkotta Wekerlének szentelt nótákat:"Visszajött a fecskemadár" és "Megmondta régen Wekerle".(kormányfő volt)
Ettől kezdve többször szólaltatta meg muzsikályát alkalmi eseményekre is, többek között az általánosan dícsért igazi magyar indulót szerzett Feszty körképének"A magyarok bejövetelének" hatása alatt.Maga a költő a "Zúg a vihar,jajgat a szél "című dalát szereti legjobban,de aligha neheztel azokra, akik a"Hamis a rózsám" címűnek adnak elsőséget.
Harminchét évesen és 13 éves zeneszerzői működése alatt 313 dalt tudott produkálni,melyek mind magas színvonalon állnak.

1 megjegyzés:

  1. Tisztelt Hölgyem! Nagyon szeretem ezt az oldalt, mindent megtalálni itt ami szép, ami nemes.Csak így tovább. egy rajongója.

    VálaszTörlés