olvsó

Kedves Olvasóink!

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"

2017. április 24., hétfő

Egy szenvedélyes műfaj rabja - Frido Diepeveen

Győri Szabó József dalai II rész

Győri Szabó József nótái I rész

Aki nékem mindenem volt

Öreg ido, szállo ido

A hagyományos éttermi cigányzene népszerűsítésére hirdettek pályázatot

A hagyományos éttermi cigányzene támogatása és népszerűsítése céljából Muzsikáló Budapest címmel hirdetett pályázatot a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza a főváros turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő éttermek számára.
A pályázaton 12 budapesti étterem kap lehetőséget, hogy május 20. és augusztus 20. között a hét hat napján 4-7 tagú cigányzenekart foglalkoztasson - ismertette a kiírás részleteit Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott csütörtökön Budapesten.
Kiemelte, hogy a pályázatot Budapest turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas vendéglátó egységek tulajdonosai vagy üzemeltetői nyújthatják be a Hagyományok Háza honlapján található feltételek szerint április 25-ig.
Kerényi Imre felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben a cigányzene egyfajta "értékpusztuláson" esett át, ezért merült fel az a gondolat, hogy állami eszközökkel segítsék a műfaj újbóli virágzását. Hozzátette: a pályázat 173 millió forint keretösszegből valósul meg, a Hagyományok Háza ennek az összegnek a terhére a muzsikusokkal köt egyedi megbízási szerződést, amely alapján közvetlenül a zenészeknek fizeti meg a tiszteletdíjat. Az éttermek támogatásban nem részesülnek.
Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes Művészeti vezetője és a pályázat kidolgozója úgy fogalmazott: "nemcsak a cigányzene fennmaradásáról szól ez a program, hanem olyan családok támogatásáról is, akik több évszázada szolgálják a magyar kultúrát".
A zenész felidézte hogy a cigány muzsikusok a Kárpát-medencében és az egész világon mindig életmódszerűen szolgálták közösségüket: "tanítottak, saját iskolarendszereket és közösségeket hoztak létre és mindenhol a megbecsült emberek közé tartoztak, azért amit és ahogyan csináltak". Ezek a zenészek a muzsikusi ismereteken túl azt is megtanították a gyerekeknek, hogyan induljanak el zenélni, hogyan öltözzenek fel, hogyan szolgálják saját közösségüket, illetve hogyan menjenek haza úgy, hogy máskor is szeretettel fogadják őket. "Ez az egyik pillére ennek a pályázatnak is, hiszen fontos, hogy az étteremben olyan muzsikusokat segítsünk munkához, akik ezt a fajta szakmai és emberi minőséget képviselik" - fűzte hozzá.
Pál István Szalonna kiemelte, hogy a szakmai zsűri által kiválasztott zenekarokról és a nyertes helyszínekről a Hagyományok Háza felületein kívül a legfontosabb turisztikai fórumokon is lehet majd tájékozódni.
"A cigányzene olyan magyar népzene, olyan szórakoztató zene, amit cigány zenészek játszanak" - fogalmazott Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetője, aki arról beszélt, hogy ezek a magasan képzett zenészek elsősorban azzal vívták ki hírnevüket világszerte, hogy a magyar mellett más nemzetek népzenéiben éppúgy jártasak és készéggel teljesítették mindig az éttermekbe betérők kívánságait.
"Régen ez volt a feladatunk, ezért jöttek vissza hozzánk, ezért tartották különlegesnek ezt a zenét a külföldi vendégek is" - emelte ki. Mint mondta, a pályázat épp ezt a minőséget szeretné újra népszerűvé tenni.
(MTI)